A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése óta a mesterséges intelligencia eszközei betörtek a hírszerkesztőségek mindennapjaiba – annak ellenére, hogy a legtöbb szerkesztőség még nem alkotott egységes irányelveket a használatukra. A Primal 2024 szeptemberében elvégzett felmérése 47 magyarországi szerkesztőséget vizsgált meg, és az eredmények egyszerre meglepőek és aggasztóak.
A felmérés főbb megállapításai
A 47 vizsgált szerkesztőség munkatársai közül az újságírók 68%-a számolt be arról, hogy rendszeresen – legalább hetente egyszer – használ valamilyen MI-alapú szövegírási vagy szövegellenőrző eszközt. A leggyakrabban említett alkalmazások: ChatGPT (OpenAI), Google Gemini, Grammarly és a Notion AI.
Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 22%-a kapott erre vonatkozó, írásos formában rögzített szerkesztőségi iránymutatást. A többség saját belátása szerint, informálisan alkalmazza az eszközöket.
„Nem tiltjuk és nem is engedjük hivatalosan – valahol a kettő között vagyunk. Ez nyilvánvalóan nem fenntartható állapot, de a tempó, amivel az eszközök fejlődnek, megnehezíti az átgondolt szabályozást."
Mire használják az újságírók az MI-eszközöket?
A felmérés öt kategóriában vizsgálta az MI-alkalmazásokat a szerkesztőségi munkában:
| Felhasználási mód | Respondensek aránya | Jellemző eszközök |
|---|---|---|
| Cím- és lead-generálás | 54% | ChatGPT, Gemini |
| Szöveg átfogalmazása / stilizálása | 48% | ChatGPT, DeepL Write |
| Fordítás és összefoglalás | 71% | DeepL, Gemini |
| Kutatási segédlet, tények előkeresése | 39% | Perplexity AI, ChatGPT |
| Automatikus szövegírás (közzétételre) | 12% | Különböző belső eszközök |
Az etikai kérdések tétje
Az MI-eszközök szerkesztőségi alkalmazása számos jogi és etikai feszültséget vet fel. Három területet kell kiemelni:
1. Forrásjelölés és transzparencia
Ha egy cikk részben MI által generált szövegeket tartalmaz, köteles-e a szerkesztőség ezt jelölni? Magyarország jelenleg nem rendelkezik erre vonatkozó kötelező jogszabályi előírással, ugyanakkor az Európai Média Szabadság Aktus (EMFA) végrehajtási rendeletei 2025-től ezt részlegesen érinthetik.
2. Faktaellenőrzés és hallucináció
A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) ismert tulajdonsága a „hallucináció" – olyan tények, idézetek vagy adatok megjelenítése, amelyek valójában nem léteznek. A felmérésben résztvevő újságírók 28%-a számolt be olyan esetről, amikor a MI által javasolt adat ellenőrzésekor azt valótlannak találták. Az esetek felénél ezt az eltérést csak intenzív utóellenőrzéssel sikerült feltárni.
3. Szerzői jog és szellemi tulajdon
Ha egy újságíró egy MI-eszközzel írja át más média szövegét, az szerzői jogsértést jelent-e? A hazai Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2024 elején tett közzé állásfoglalást ebben a kérdésben, amelynek lényege: az MI-generált szöveg önmagában nem élvez szerzői jogi védelmet, de az újságíró szerkesztői munkájának eredménye igen.
Javaslatok és következő lépések
A Primal elemzése alapján az alábbi intézkedések segíthetik a szerkesztőségeket az MI-eszközök felelős alkalmazásában:
- Írott MI-szabályzat kidolgozása, amelyet minden munkatárs megismer és aláír
- Kötelező faktaellenőrzési lépés minden MI-asszisztált tartalomnál
- Transzparens jelölés az olvasók felé, ha egy cikk részben MI-segítséggel készült
- Rendszeres szerkesztőségi képzés az elérhető eszközök biztonságos használatáról
- Külső auditor bevonása a szabályzat félévenkénti felülvizsgálatához
A teljes kutatási jelentés – beleértve a szerkesztőségi profilokat és az esettanulmányokat – letölthető a Primal erőforrás-könyvtárából.